Az első két év - szigorú és teljes képernyőmentesség
Az ártalomcsökkentő megközelítés felismeri, hogy a digitális eszközöket teljesen kizárni szinte lehetetlen a mai életünkből, a gyerekek számára is.
A gyermek egészséges fejlődéshez nem szükséges a digitális eszközök teljes kizárása, ezért az egyértelmű tiltás helyett arra törekszünk, hogy minimalizáljuk a digitális eszközhasználattal járó kockázatokat és ártalmakat.
Ez azt jelenti, hogy:
- A cél nem a digitális eszközök teljes mellőzése, hanem azok tudatos, életkornak megfelelő, biztonságos és egészséges használata.
- Fontos, hogy minőségi, fejlesztő, és a gyermekek életkorához illő tartalmakhoz férjenek hozzá, miközben korlátokat és szabályokat is felállítunk.
- A hangsúly a szülők, pedagógusok és az egész család felkészítésén, támogatásán van: segíteni kell őket abban, hogyan tereljék tudatosan a gyerekeket a digitális világban.
- Figyelembe vesszük, hogy minden család, minden élethelyzet más lehet: a legjobb, ha mindenki a saját körülményeihez igazítja a szabályokat, a szakmai ajánlások figyelembevételével.
- A cél az, hogy a digitális eszközök ne vegyék el a helyet a személyes kapcsolatok, a közös játék vagy a mozgás elől, hanem inkább kiegészítsék azokat.
Összefoglalva, az ártalomcsökkentő szemlélet nem tilt, nem büntet, hanem segít eligazodni a digitális világban, és támogat abban, hogy a gyerekek a lehető legkevesebb hátránnyal, a legtöbb előnnyel találkozzanak.
Ez a család, az oktatási és egészségügyi szereplők, a digitális iparág, valamint az állam közös felelőssége.
Ártalomcsökkentő alapelvek a 0-9 éves korosztály digitális nevelésében
1. Egyensúly a lehetőségek és kockázatok között
- Érdemes kihasználni a digitális technológiákban rejlő pozitív tanulási, kapcsolattartási és játéklehetőségeket, miközben mérsékeljük a kockázatokat, például a túlzott képernyőidőt, nem életkornak megfelelő tartalmakat, vagy a digitális magány érzését.
- A digitális élmények megbeszélése a gyermekekkel, nem csupán felügyelni vagy korlátozni, hanem együtt értelmezni és feldolgozni, amit tapasztalnak.
2. Életkorhoz igazított keretek, aktív szülői jelenlét
- A 0–6 éveseknek különösen fontos a közös, együtt töltött offline idő (pl. meseolvasás, közös játék), amely támogatja a kötődést és az érzelmi fejlődést.
- Kétéves kor alatt teljes képernyőmentesség javasolt.
- Digitális eszközhasználat során a szülői részvétel, közös médiafogyasztás (co-viewing, co-playing) elengedhetetlen; így elősegíthető a digitális élmények tartalmi értelmezése és feldolgozása.
- Fontos a szabályrendszer felállítása: mikor, mennyit, mit, kivel, hol és hogyan használhatja a gyermek a digitális eszközöket.
3. A digitális kompetenciák fejlesztése
- A hangsúly ne csupán az online biztonságon legyen, hanem a digitális eszközök értelmes, kreatív, problémamegoldó felhasználásán is. Fontos a gyermekek digitális önrendelkezésének és ellenálló képességének (rezilienciájának) megerősítése.
- Támogatni kell a gyermek „digitális állampolgárságát”: ismerje meg a sokszínű, gyakorlatias használat alapjait már fiatal korban.
4. Kritikus médiahasználat és tudatos tartalomválasztás
- Nem minden tartalom egyforma: válasszunk életkor- és fejlettségi szinthez illő, minőségi, fejlesztő digitális tartalmakat.
- Tilos a közösségi média használata, felnőtt felügyelettel is.
- Az egyszerű, passzív fogyasztást érdemes keretek között tartani, előnyben részesítve az interakciót és együtt gondolkodást.
5. Példamutatás és családi szabályok
- A felnőtt viselkedése mintát ad: ha a szülő tudatosan, mértéktartóan használja az eszközeit, a gyermeknek is könnyebb keretek között maradni.
- A családi szokásokat – pl. közös vacsora telefon nélkül, együtt töltött esti meseidő – érdemes tudatosan tervezni, fenntartani.
6. Folyamatos kommunikáció
- A szülői, pedagógusi jelenlét folyamatos, életkorhoz igazított párbeszédet jelent: a gyermek kérdéseire nyitottan, elfogadóan válaszoljunk, osszuk meg tapasztalatainkat, félelmeinket és örömeinket is a digitális világgal kapcsolatban
