Q&A szakértőnkkel

Szakmai anyagainkból

Ízelítő a digitális gyermekjóllét alapvető kérdéseivel kapcsolatban

Képernyőidő

Mennyi képernyőidő javasolt a különböző életkorú gyerekeknek?

0–2 év között: nincs szükség képernyőre, kivéve videóhívás családdal.

2–5 év között: legfeljebb napi 1 óra, szülői felügyelettel.

6–12 év között: 1–2 óra, tartalom- és tevékenységarányosan.

12 év felett: a mennyiség helyett a minőség és a digitális egyensúly (alvás, mozgás, offline kapcsolatok) számít.

Figyelem és tanulási képességek

A képernyőhasználat valóban rontja a gyerekek figyelmét és tanulási képességeit?

A kutatások nem a puszta képernyőidőt, hanem a tartalom jellegét és a multitaskingot azonosítják kockázati tényezőként. Gyors váltásokkal járó, zajos és interaktív alkalmazások túlhasználata rövid távon ronthatja a koncentrációt, míg célzott oktatási tartalmak és szülői közös használat kifejezetten támogathatják a tanulást.

Közösségimédia-platformok

Mennyire veszélyesek a közösségi média platformok a 10–14 évesek számára?

Az EU és UNICEF kutatásai szerint a közösségi média kettős hatású: elősegítheti a társas kapcsolatok építését, de fokozza a testképzavar, online zaklatás és összehasonlításból fakadó szorongás kockázatát. Ezért 13 éves kor alatt nem javasolt a regisztráció, és 14–16 éves korig kiemelten fontos a szülői mediáció, adatvédelmi beállítások és a nyílt kommunikáció.

Alvási szokások

Hogyan hat a digitális eszközhasználat a gyerekek alvására?

A képernyők kék fénye elnyomja a melatonintermelést, és a lefekvés előtti online aktivitás izgatottságot okozhat. A gyermekorvosi ajánlások szerint legalább 60 perccel lefekvés előtt érdemes kikapcsolni az eszközöket, és az ágyban ne legyen telefon vagy tablet. Ez javítja az alvásminőséget és csökkenti az elalvási nehézségeket.

Szülői minták

Milyen szerepe van a szülői példamutatásnak a digitális gyermekjóllétben?

A szülők médiahasználati mintái közvetlenül befolyásolják a gyerekeket. Ha a szülő folyamatosan a telefonját nézi, a gyermek is ezt tekinti normának. A legújabb kutatások szerint a közös szabályalkotás és a példamutatás (pl. közös offline programok, családi étkezések eszköz nélkül) sokkal hatékonyabb, mint a puszta tiltás.

Mesterséges intelligencia

Hogyan készíthetők fel a gyerekek a mesterséges intelligenciával működő digitális környezetre?

Az OECD és az EU Digital Education Action Plan kiemeli a digitális műveltség és a kritikai gondolkodás fejlesztését. A gyerekeket már általános iskolás kortól érdemes megtanítani arra, hogyan működnek az ajánlórendszerek, mi az adatvédelem lényege, és hogyan lehet felismerni a manipulációt vagy a deepfake tartalmakat. Ez csökkenti a sebezhetőségüket, és tudatos felhasználóvá teszi őket.