Milyen kihívásokkal néznek szembe a 0-9 évesek a digitális világban?​

/ /

A gyermekek digitális jólléte napjainkban kiemelt figyelmet igényel, mivel a technológia fejlődése jelentős hatással van mindennapi életükre és fejlődésükre. 

 

A digitális technológia „kétélű fegyver”: egyfelől korábban elképzelhetetlen szabadságot és lehetőségeket ad, másfelől túlhasználatot, függőséget és számos más digitális ártalmat eredményezhet. 

 

A gyermekek

  • fejlődő szervezetük, 
  • korlátozott kritikai gondolkodási készségeik 
  • képességeikbe vetett túlzott bizalmuk miatt 

fokozottabban kitettek az online ártalmaknak. 

 

A gyermekek védelme azért különösen fontos az online térben, mert ezek a platformok és tartalmak nem az ő igényeiknek és fejlettségüknek megfelelően lettek kialakítva.

A felnőttek felelőssége megóvni őket.

Our team of skilled designers focuses on creating intuitive user interfaces (UI) that simplify navigation, allowing users to effortlessly engage with your app. Through strategic placement of elements and thoughtful information architecture, we optimize user journeys, fostering a sense of ease and familiarity.

“Tolakodó” technológia

Az okostelefonok – és más érintőképernyős eszközök – különösen odafigyelést igényelnek a kisgyermekek körében. 

Az okostelefon mindig kéznél van, folyamatos internetkapcsolatot biztosít, ráadásul úgy van megtervezve, hogy minél többet használjuk. 

Ez azt jelenti, hogy a kisgyerekek is egyre korábban és egyre többet használják, miközben a szülők sokszor fel sem mérik a használattal (vagy egyszerűen a képernyő jelenlétével)  járó kockázatokat ebben a korosztályban. 

Amit ma a tizenéveseknél látunk, az a mostani kisgyerekeknél még erősebben jelentkezhet majd, ha elérik ezt a kort. Ezért különösen fontos, hogy a legfiatalabb, “alfa generáció” digitális jóllétére minél nagyobb figyelmet fordítsunk.

Az okostelefonok – és más érintőképernyős eszközök – különösen odafigyelést igényelnek a kisgyermekek körében. 

Az okostelefon mindig kéznél van, folyamatos internetkapcsolatot biztosít, ráadásul úgy van megtervezve, hogy minél többet használjuk. 

Ez azt jelenti, hogy a kisgyerekek is egyre korábban és egyre többet használják, miközben a szülők sokszor fel sem mérik a használattal (vagy egyszerűen a képernyő jelenlétével)  járó kockázatokat ebben a korosztályban. 

Amit ma a tizenéveseknél látunk, az a mostani kisgyerekeknél még erősebben jelentkezhet majd, ha elérik ezt a kort. Ezért különösen fontos, hogy a legfiatalabb, “alfa generáció” digitális jóllétére minél nagyobb figyelmet fordítsunk.

Digitális nevelés – életkornak megfelelően

Nyilvánvaló, hogy a 0-9 éves korosztályról nem beszélhetünk egységként; a korosztály digitális nevelése egy folyamat, amely a teljes képernyőmentességtől a digitális kompetenciafejlesztés első lépésein át az első saját okoseszköz birtoklásáig és használatáig tart.

  • 0-3 éves korosztály: A legtöbb gyermek már nagyon fiatal korától kezdve rendszeresen jelen van online. A gyermekek kezdeti online és digitális viselkedésének nagy részét a szülők/gondviselők irányítják. 
  • A 3-5 éves gyerekek már megteszik az első lépéseket az online eszközök önálló használata felé, nagyjából minden második gyermek rendelkezik saját profillal legalább egy általa használt alkalmazásban vagy weboldalon. A digitális szokások kezdenek kialakulni.
  • 5-9 éves korosztály: Az online jelenlét meredeken emelkedik. A digitális szokások kialakulnak, és egyre több gyermeknek lesz saját mobiltelefonja. Az online tevékenységek változatosabbá válnak, elsősorban a videónézés és a játékok jellemző, azonban a gyerekek egy része már 6-7 éves korában elkezdi használni a közösségi médiát.

A statisztikák alapján a 9-10 éves korosztály jelentős része rendelkezik már okoseszközzel.

Összegzés

A digitális eszközök ma már az életünk természetes részét képezik – és ez igaz a legkisebb gyerekekre is. 

Ezeket teljesen kizárni a mindennapokból szinte lehetetlen, ezért a cél az, hogy az eszközhasználattal járó egészségügyi és fejlődési kockázatokat a lehető legjobban csökkentsük. 

Fontos, hogy olyan megoldásokat dolgozzunk ki:

  • amelyek nemcsak jól hangzanak, 
  • hanem tényleg működnek a gyakorlatban, 
  • könnyen beilleszthetők a családok hétköznapjaiba, 
  • és figyelembe veszik minden család saját helyzetét és lehetőségeit.