A cikk azt vizsgálja, milyen oktatási megoldásokat vehetne át Magyarország a PISA-felméréseken sikeres országoktól, köztük Kínától, Finnországtól és Angliától. A kínai eredmények mögött az oktatás kiemelt szakpolitikai szerepe, a jelentős állami befektetések, a gazdaság- és iparpolitikával való összehangolás, valamint a tanulás társadalmi megbecsültsége áll. A tehetséggondozás széles rétegekre terjed ki, a szülők pedig sok energiát és pénzt fordítanak gyermekeik fejlődésére. A modell árnyoldala ugyanakkor a diákokra nehezedő jelentős teljesítménykényszer és a túlterheltség.
